Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

ZÜMMisuli 3.nap – Évszakok egy méhecske életében

Többször eljátszottunk a gondolattal milyen jó lenne egy aprócska kamerával végigkövetni, a mi édes kis zümmögőink egy napját. Persze, ott a Mézengúz c. mese például, ami rendkívül tüneményes és kreatív módon bemutatja egy méhecske mindennapjait. A mese nem csak a kisebbek számára szórakoztató és informatív, de mi felnőttekként is imádjuk.

A mai részben, picit jobban belemegyünk abba, mit csinálnak az egyes évszakokban a méhek. A háziméhkolónia életében sok minden változik az év folyamán. Rengeteg munka és még több kihívás, mióta az évszakok ennyire kiszámíthatatlanok és szeszélyesek. A méhek a kaptárban alkalmazkodnak az időjáráshoz és az évszakhoz is, de az életciklusuk függ az éghajlati övtől is. Vessünk egy pillantást a mérsékelt égövében élő méhecskék életébe! Sőt végigkövetjük a méhészek tevékenységét is, hogy lássátok mennyire fontos és felelősségteljes szerepük van a méhek életében.

 

Évszakok egy méhecske életében

 

Tavasz

Méhecskének:

A méhek idénye tavasszal kezdődik, mert ők ekkor lesznek igazán elemükben. 😊 Imádják ezt az időszakot, csak úgy, mint mi, rongyolnak ki az első napsugarakra. Véget ér az áttelelés időszaka, és a méhek kirajzanak, hogy élelmet szerezzenek maguknak, a királynőnek és fejlődő utódainak. A királynő petéket kezd rakni, egyre többet és többet, elérve akár a napi 2 000 petét is valamikor május körül. (Ha érdekel a királynő élete mélyrehatóbban, itt olvashatsz róla!) 😉

Méhésznek:

Na, de mit csinál egy méhész márciusban? Ez itt a nagy kérdés. Hát, szorgoskodik, mint a kis mentoráltjai. Március hónapban az egyik legfontosabb feladat a tavaszi átvizsgálásként is ismert ellenőrzés. A méhész ilyenkor megvizsgálja, hogy a családoknak megfelelő mennyiségű élelmiszer áll-e rendelkezésre, és megtisztítja a kaptárok alját. Fontos, hogy ellenőrizze a fiasításokat is, vagyis megállapítsa, hogy a méhcsaládokban van-e párosodott királynő. Ha nincs, a családot más méhcsaládokkal kell egyesíteni. Ugyanez történik a gyenge családokkal is. Szívén viseli a picurok életét ás közbelép, ha szükséges, ezzel időt nyerve az apróságoknak.
Nagyon fontos szempont, hogy az anya a telet követően jó állapotban legyen, és szorgosan rakja a petéket. Jó idő esetén már márciusban útra kelnek az első méhek, hogy virágport gyűjtsenek. A virágpor ebben az évszakban rendkívül értékes, hiszen nélkülözhetetlen az utódok táplálásához – ez az egyik előfeltétele annak, hogy a család tavasszal gyorsan és jól tudjon fejlődni.

Ha eljött az április a méhész bővíti a családokat. Ehhez a helyigénynek megfelelően behelyezi a kaptárba a lépeket, a közfalakat és egy üres keretet, amelyet herefiasításra szán. Az ebbe a keretbe épített viaszsejtekbe rakja a királynő a meg nem termékenyített petéit, melyből hímivarú egyedek, herék kelnek majd ki. A méhek a kellemes hőmérsékletben gyorsan gyarapodnak, és így a nemzetség is megfelelően fejlődik.
Itt megjegyezzük, hogy különösen nagy problémát jelenthetnek a méhész és a méhek legnagyobb ellensége: a varroa atkák. Van elég gondjuk szegényeknek a permetszereken kívül, amit sajnos, még mindig több helyen használnak, mint amennyin nem. ☹ Na, de vissza az atkákhoz…nos, ezek az élősködők, melyek a mi klímánkon igencsak elterjedtek , a méhkaptár belsejében élnek. A varroa atkák okozta fertőzés legyengíti a méheket, és a fertőzött egyedek jelentősen rövidebb ideig élnek. Ráadásul az atkák kártékony vírusokat is terjesztenek. A méhészek áprilistól kezdve védekeznek az atkák megjelenése és szaporodása ellen.

Ha eljön a május/júniusi időszak a méhészek továbbfejleszti a családokat. Ebben a két hónapban hozza létre az új családokat is. Ehhez olyan kereteket vesz el életerős családoktól, amelyeken főként idősebb lárvák és bábok – az úgynevezett fiasítás található. A kereteket egy üres kaptárba helyezi át. Amennyiben nincs párosodott királynője, amit szintén hozzáadhatna, de a legjobb, ha a méhek maguk “nevelnek” egyet. Ebben az időszakban zajlik a legfontosabb mézünk, az akácméz pergetése is.

Nyár

 

Méhecskének:

Nyáron a nyugati mézelő méhek elkezdik feltölteni raktáraikat télire. A begyűjtött nektárt úgy tartósítják, hogy mézet készítenek belőle, ami táplálékul szolgál a hideg évszakok alatt, amikor nem virágoznak a növények. A dolgozók kiűzik a hímeket a kaptárból, amikor a párzási időszak véget ér. Ezt nevezik hereűzésnek, amit a ZÜMMisuli 2. napján említettünk ! 🙂

Méhésznek:

Késő nyártól őszig a méhészeknek segítenie kell a kolóniáknak egészségesnek maradni, hogy azok képesek legyenek átvészelni a telet. Ennek módja a varroa atkafertőzés megelőzése, valamint a táplálék biztosítása a mézszüretelés után, és a virágokban kevésbé gazdag időszakokban.

A méhész júliusban leginkább napraforgó mézet perget a családoktól. Erdei környezetben előfordul az úgynevezett harmatméz, amely többek között sötét színében (a vörösesbarnától a sötétbarnáig), erőteljes, fűszeres-malátás aromájában, valamint alacsonyabb fruktóz- és glükóztartalmában különbözik a legtöbb más virágméztől.
A méhész július folyamán a méhszurok, más néven propolisz termelését is segíti. A propolisz nagyon fontos, hiszen ez az anyag nyújt védelmet a méhkaptárakban a baktériumokkal, gombákkal és más mikroorganizmusokkal szemben. Tudtátok, hogy számos emberi betegségre gyógyírt nyújt? A propolisz egy igazi csoda!

Mennyiségének növelésére méhészünk egy ügyes trükköt alkalmaz: úgynevezett propoliszgyűjtő ráccsal fedi le a keretek tetejét. A méhek sem a fényt, sem a huzatot nem kedvelik a kaptárban, így a nyitott részt gyorsan betapasztják saját készítésű tömítőanyagukkal, a propolisszal. Ugye milyen zseniális?

Augusztusban legfontosabb feladat a varroa atkák elleni harc folytatása.. Ehhez a méhész hangyasavat, esetleg oxálsavat használ. A kezelés sikeréről a kaptár alján található, elpusztult varroa atkák száma alapján győződik meg.

 

Cukros víz a méheknek? Ne tedd!


Külön szeretnénk felhívni a figyelmeteket egy nagyon fontos tévhitre: A méhek nyáron ugyan úgy oltják a szomjukat, mint bárki más az élő világban, ugyan akkor a méhészek ebben segítenek nekik. Ti is segíthettek,  de ne cukros vízzel, mert ezzel csak bajt hoztok a méhekre és a méhészekre. Tudni illik, a méhecske a cukros víz megízlelése után nem virágport fog menni keresni, hanem újra meg újra vissza fog térni oda, ahonnan cukros vizet kapott…ha a méhek a cukros vizet beviszik a kaptárba, befröcskölik vele a mézet, és felhígítják azt. A végeredmény: a méhész munkája oda lett! Ültessetek virágokat, ez a legnagyobb és legcsodálatosabb dolog amit tehettek, és ha mindenképp itatni szeretnétek őket, a sima víz amit a természetben is megtalálnak ideális számukra! 🙂 Semmi bubi , semmi cukor 🙂

 

Ősz

 

Méhecskéknek:

Késő nyártól őszig, amikor az élelemforrás kezd szűkössé válni, a mi drága kis csíkos barátaink elkezdhetnek szomszédos, gyengébb kolóniák téli készleteiből lopkodni. Hát, bizony, akármilyen cukik és szorgosak, ők sem szentek, ám. 😅  Ebben az időszakban kelnek ki a hosszabb életű dolgozók, és átveszik a nyári dolgozók helyét a kaptárban. Ezek a méhek akár 7 hónapig is élhetnek.

Méhésznek:

A méhek betelelése a közelgő hideg évszakra szeptemberben fejeződik be. Erre a hónapra a téli élelemkészletnek beérlelve, lefedve a helyén kell lennie, hogy az esetlegesen bekövetkező hirtelen lehűlések ne veszélyeztessék méhcsaládok életét. Október is egy kulcsfontosságú hónap, bizony ám, ugyanis októberben kerül sor az őszi átvizsgálásra: a méhész ellenőrzi az élelem mennyiségét családonként. Amennyiben az erősebb méhcsaládok kirabolták a gyengébbeket, gondoskodik az élelem egyenlő elosztásáról.

A november az ideális időpont minden olyan dolog megszervezésére, amelyek a korábbi tevékenységek miatt elmaradtak. Ebben a hónapban gondoskodik a méhész például a méz további feldolgozásáról is.

 

Tél

Méhecskének:

A hideg téli hónapok átvészeléséhez mintegy 10 000 hosszabbéltű dolgozó összecsoportosul a királynő körül a kaptárban, úgynevezett téli méhfürtöt alkotva. Melegen tartják egymást azáltal, hogy repülőizmaikat rezegtetik, és így kellemes 20-23 fokos hőmérsékletet biztosítanak. Gömbalakzatban sokkal kevesebb hőt vesztenek, mintha más formába rendeződnének.

Itt újfent emlékeztetnénk titeket, hogy egy üveg (0,5 kg) méz elkészítéséhez a dolgozóknak együtt 120 000 km-t kell repülniük- olyan, mintha majdnem háromszor megkerülnék a Földet! Egy méhkolóniának nagyjából 20 kg mézre van szüksége a télre- képzeljük csak el, mennyit kell repülniük ennyi méz előállításához! Igen, reméljük fejben most még egyszer szépen utána számolt mindenki és most itt álljunk meg egy percre és gondolkozzunk el, milyen hálásak is lehetünk akár egy üveg mézért is nekik. Ugye, hogy ugye?  😊 😉 Nem hiába hívjuk fel a figyelmet rájuk a gyönyörű ékszerekkel az oldalon (mint amilyen pl a MiniZÜMMi szett vagy a ZÜMMézi párosunk).

Méhésznek:

Méhészeinknek ilyenkor kell extrán gondoskodnia arról, hogy a méhcsaládok a közelgő telet átvészeljék. Ez újabb csatát jelent a még életben maradt varroa atkák ellen! A méhész egy meleg, cukorból és 3,5 % oxálsavból álló vizes oldatot csorgat a méhekre. Ez nagyon speciális keverék és specifikus a méhcsaládokra tekintettel is, mert nagyon fontos a pontos arány. Kérünk titeket, hogy ne próbálkozzatok ennek a vegyületnek előállításával otthon. Nemsokára itt az új év, és új fejezet kezdődik a méhkaptár és szorgalmas lakói életében.

Méhészeink a téli hónapok (január, február) során rendszeres időközönként ellenőrzik a méhhotel kaptárnyílásait, és eltávolítják az esetleges szennyeződéseket, hogy a méhek szép idő esetén akadálymentesen kirepülhessenek, ne kelljen energiát ölniük a kivezető út megnyitására. Mivel a méhhotel kaptárnyílásai fedettek, a hó nem okoz problémát szárnyas barátainknak. A kaptárok rácsokkal ellátott alja biztosítja a jó levegőkeringést. A méhész a hideg évszakot főleg a keretek, az üres kaptárok tisztítására és javítására használja. A téli hónapokban méhészünk több időt fordíthat a továbbképzésre is: szakkönyveket búj, és méhészeti rendezvényekre jár. A jó méhész holtig tanul! 🙂

Így néz ki a 4 évszak a méhek , és a méhészek szemszögéből. Sokan hiszik, hogy a méhészeknek könnyű, csak ki kell menni, kiszedni a mézet, és voila… valójában egy nagyon összetett, és hálás munka, aminek végeredményeként az egész természet hálás lehet.A következő részben, arról fogunk írni, hogy miképp működik a beporzás, és miért fontos ez nekünk, embereknek!?

Olvass még többet tőlünk, nézd meg a többi bejegyzést is!

ZÜMMisuli 2.nap – A kaptár élete

A ZÜMMisuli mai fejezetében egy nagyon érdekes dologról lesz szó! Platón szerint az ideális társadalom három nagy csoportra osztható: tapasztalt bölcsek irányítják, harcosok védik, a …

Elolvasom!

A ZÜMMizéria története

Ez a bejegyzés azért jött létre, hogy pár sorban bemutassuk a ZÜMMizéria lényegét, és leírjuk mit nyersz ha ZÜMMizer leszel. Vágjunk is bele! Mi az …

Elolvasom!

Indul a ZÜMMisuli!

Úgy döntöttünk, hogy ebben a koronavírusos időszakban valami olyannal szórakoztatunk Téged, ami nem csak hogy feldob, hanem rá is csodálkozhatsz. Elindítjuk a ZÜMMisulit, ahol hétről-hétre …

Elolvasom!

Többet akarsz megtudni a méhekről, vagy az akciókról amiket tervezünk? Iratkozz fel!

.