“A beporzás létfontosságú a földi élethez, mégis jobbára rejtve marad az emberek elől.” /Louie Schwartzberg/

Az előző részben arról beszélgettünk, hogy a méhész és a méh, szimbiózisban az év különböző szakaszaiban mit csinál, most pedig abba fogunk belemélyedni, hogy a beporzás miből áll, és miért fontos.

Kezdjük egy kis matekkal rögtön az elején! Tudtátok, hogy az ember által fogyasztott termények kb. 1/3-a profitál valamilyen mértékben a méhek vagy más rovarok beporzó tevékenységéből? A világ élelmének 90%-át képező 100 terményből 70-nél játszik szerepet a méhek és más rovarok, állatok beporzása. Becslések szerint a rovarbeporzás gazdasági értéke a világon kb. évi 235-577 milliárd dollar (IPBES jelentés 2016).

A beporzás művészete

A beporzás az a folyamat, melynek során a virágpor (pollen) átkerül a virág portokjából a bibére. Az önbeporzás az, amikor a pollen a portokból ugyanazon virág bibéjére kerül át. Idegen beporzásról beszélünk, amikor a pollen egy virág portokjából egy ugyanazon vagy egy másik növény virágjának bibéjére kerül át. Ez csak egy gyors ismétlés volt, hisz ezek mind ismeretesek mindannyiunknak (remélhetőleg) biológia óráról 🙂 .

Mivel minden beporzók császára a méhecskék között a poszméh, így rajta keresztül követjük majd végig ezt a csodás folyamatot.

Sok virág esetében rovarok, például poszméhek végzik a beporzást. Ugye, megvan mindenkinek a cuki bolyhos duci poszméhecske, a mi MiniZÜMMink ihletője? A poszméhekről ismert, hogy nem csak imádni valóan cukik, de nagyon hatékony beporzók is. Méretük és sűrű szőrrel fedett testük révén nagy mennyiségű pollent visznek át virágról virágra. Amikor leszállnak egy virágra, a poszméh bundájára rátapadnak a pollenszemcsék. A következő virágon a pollen egy része átkerül annak bibéjére. A többi pollent a poszméh a hátsó lábain levő pollenkosárban gyűjti össze.

A poszméhkolóniában peték, lárvák, bábok és kifejlett poszméhek vannak, köztük a királynő. Az egyedfejlődés korai fázisában (lárvák) nagyon sok pollenre van szükségük ahhoz, hogy felnőtt poszméhekké fejlődjenek. Ez a tápanyag iránti szükséglet sarkallja a poszméh dolgozókat arra, hogy pollent és nektárt gyűjtsenek. A beporzás a pollen átjuttatása a növény hímivarszervéről (a pollent termelő porzóról) a női ivarszervre (bibére) – a szaporodási folyamat elengedhetetlen része. Ahhoz, hogy eljusson a nektárig, a méhnek át kell férkőznie a porzókon. Eközben a pollen rátapad a szőreire, és ahogy a méh virágról virágra száll, viszi magával a pollent is. A következő virágra érkezve a pollen rátapad a ragacsos bibére –a virág beporzása megtörtént. Egyetlen házi méh 200-300 virágot látogat egy kirepülésalkalmával, ami hihetetlen nagy munka.

A méhek és virágok közötti nagyon különleges alkalmazkodásnak köszönhetően, a méhek nem keresnek nektárt olyan virágon, amelyek már be vannak porozva. Zseniális, nem? Habár ez az emberi szem számára láthatatlan, a növények sajátos jelzőrendszerrel szolgálnak a méhek részére, hogy azok meg tudják különböztetni a már beporzott virágokat. Azok a virágok, melyek még nincsenek
beporozva, kinézetre és illatra vonzóbbak a méhek számára, így azok a megfelelő virágra szállnak.

Érdekesség:

1998-ban fedezték fel, hogy a poszméh a legjobb beporzó a paradicsom esetében, egyedülálló „buzz” (rezgetéses) beporzási technikájának köszönhetően. Ezen felfedezés előtt a paradicsom beporzását kézzel végezték, ami munkaigényes és kevésbé hatékony volt. Három éven belül világszerte poszméhek alkalmazása lett a standard technika a paradicsom beporzására. 1993-tól sikeres tesztekre került sor poszméhekkel való beporzásra számos egyéb növényre vonatkozóan is. Manapság a poszméhes beporzást mintegy száz különböző növénykultúránál alkalmazzák világszerte.

Ha érdekel titeket egy csodás videó a beporzást segítő élőlények sokaságáról, lélegzet elállító képkockákat láthattok itt.

Zöldségek és gyümölcsök nélküli élet?

Csak Európában 4000 zöldségfajta léte függ a virágbeporzók munkájától, de a gyümölcsfáink nagy része is olyan, amelynek szüksége van a megporzást végző rovarokra. A cseresznyét, meggyet, epret, paradicsomot, almát, körtét, mandulát, napraforgót, búzát, rizst, kukoricát, és még rengeteg más rendszeresen fogyasztott növényt a méhek teszik termővé. A termesztésbe vont növények mellett a vadon élő növények 90%-a is rovarmegporzás útján szaporodik.

Azt gondolhatnánk, hogy a város nem ideális élőhely a beporzó rovarok számára. A rengeteg épület és betonozott terület között nem találnak megfelelő menedéket, a zöldfelületek pedig általában túl üresek és többnyire kietlenek számukra. A városi méhészet nemzetközi tapasztalata azonban meglepő. A (főként a közlekedés okozta) légszennyezéssel terhelt környezet és a városi parkokban, kertvárosi övezetben található táplálék még ezekkel együtt is kedvező lehet a méheknek, mint a vidék, amelyet vegyszer intenzív, az egykor sokféle tájat monokulturás növénytáblává alakító nagyüzemi mezőgazdasági módszerek sújtanak. Nem győzünk bosszankodni azon, hogy a növényvédelemre a gazdák nagyon sokszor még mindig olyan növényvédő szereket alkalmaznak, amelyek a méhek számára is a véget jelentik, miközben nélkülünk termés se lenne.

Ha érdekel titeket egy ingyenes e-book amit mi készítettünk, akkor iratkozzatok fel a hírlevelünkre, és e-mailben elküldjük részetekre! A feliratkozás, és az e-book itt elérhető!

A vadon élő beporzó rovarok vészesen fogyatkoznak az egész világon. Nálunk is. Emiatt fontos, hogy a városban is próbáljunk megfelelő élőhelyet biztosítani a beporzók számára. Ők évszázadokkal ezelőtt szinte velünk együtt éltek: a vályogház falába vagy nádtetős tetejébe fészkeltek és akkor még nem gyújtották és verték le őket. Mára a helyzet megváltozott, építkezési módjaink kedvezőtlenebbek számukra. Nagyon sokan indokolatlan ellenszenvvel állnak feléjük. Ha méhmenedékeket helyezünk ki olyan területekre, ahol van virágzó sövény, kiskert, közösségi kert, vagy változatos növényekkel telepített park, virág borította erkély, máris segítettünk. A beporzást végző kis csíkos barátaink az egészséges ökoszisztémák kulcsfontosságú tagjai. Ha a városban is szeretnénk egészséges természeti környezetet – tiszta levegőt, fákat, virágokat és paradicsomot az erkélyen –, akkor nem feledkezhetünk meg róluk sem.

Többek között mi is ezért dolgozunk! Minden bevételünk 10%-t , közösen az MME-vel és az OMME-vel arra költjük, hogy a méheknek segítsünk, lépéseket tegyünk a megmentésükért, és egy kedvezőbb életforma kialakításáért. Vigyázzunk rájuk minannyian! 🙂

A következő részben, egy olyan méhtermékekről lesz szó, amiket mi emberek a mindennapokban használunk, és kifejezetten a méhecskéknek köszönhetjük! 🙂 Nem…nem csak a méz létezik 😛 🙂 Találkozunk a következő részben!