A ZÜMMisuli 5. napjánál járunk, most már előttünk van 4 rész amiket érdemes elolvasni. A ZÜMMiblog oldalán megtaláljátok mindet. A mai témánk a méhtermékek lesz. Ha azt mondjuk méhtermékek, az emberek többségének rögtön a méz ugrik be, azonban ezeknek az apróságoknak nem csak a mézet köszönhetjük. Járjunk is utána miről van itt szó! 😊

 

Szorgos, mint a méh 😊 avagy a méhtermékek

 

Ha már szó esett a mézről, melyet nem csak étkezésre, de gyógyhatású készítményekhez, különböző krémekhez [pl. testápoló, arcápoló, szemránckrém, babapopsi kenőcsök), sőt parfümökhöz és még millió más dologhoz használnak, talán kezdjünk is vele, minden méhtermék legnépszerűbbikével, a mézzel!

 

MÉZ

Mit is érdemes tudni erről a folyékony aranyról?

A méz a méhek élelemraktára őszre és főként télire, amikor nem virágoznak a növények, és az idő túl hideg a kirepüléshez. A méhek az egyetlen olyan rovarok a Földön, melyek emberi fogyasztásra alkalmas táplálékot termelnek. Ilyet, más rovarok nem tudnak!

A méhek a virágzó növények nektárját csőszerű nyelvükkel összegyűjtik, majd mézgyomrukban a kaptárba szállítják. A mézgyomorban fehérjék és enzimek segítségével a nektár cukros folyadékká alakul. A kaptárban a cukros levet más dolgozók veszik át, végül pedig elraktározásra kerül a lépben: hatszögletű viasz lépsejtekben, melyeket a méhek készítettek (ezen gyönyörű mértani sejtek ihlették a szív– és kaptár nyakláncokat, valamint a karkötőket). Itt a víz elpárolog a keverékből. Amikor a vízkoncentráció már elég alacsony, a méhek lezárják a lépsejtet egy vékony viaszhártyával – és tádáááááááám: elkészült a méz.

A méz begyűjtéséhez a méhész felnyitja és egy centrifugába helyezi a lépeket (a méz egy vékony viaszréteg alatt rejlik), a méz pedig egy csövön keresztül kifolyik. Ezután a méhész a mézet addig keveri, amíg megfelelő állagú nem lesz.

A méz édes ízét a nem kristályosodó gyümölcscukor adja meg, azt pedig, hogy milyen zamatú lesz, azok az illóolajparányok határozzák meg, melyeket a különféle virágok nektárjai adnak, amit a méhek összegyűjtöttek. Látjátok? Pontosan ezért nem mindegy, hogy merre repkednek a méhek, és milyen virágokra szállnak. 🙂 A méz színe idővel sötétedik, csökken az aroma gazdagsága, az enzimek és az illóanyagok mennyisége, ezért tanácsos frissen (egy éven belül) elfogyasztani. Ennek ellenére a méz nem romlik meg, még több ezer éves leletek is mérgezés nélkül elfogyaszthatók. Zseniális, nem? Egyébként a legjobb információink szerint, a legrégebbi méz amit találtak 2200 éves, és még fogyasztható volt, mikor megtalálták!

A nektár eredetétől függően változik a méz színe és íze. A mézfajtákat megkülönböztethetjük aszerint, hogy több- vagy zömében egyfajta növény nektárjából készültek.

Alább látható néhány (kereskedelmi forgalomban) kevésbé ismert mézfajta:

• Repceméz – enyhe íze van, fehéres halvány bézs színű
• Gyermekláncfű méz – intenzív virágos ízű, aranysárga színű
• Hársméz – intenzív aromája van, mentolos, és halványtól a sötét bézsig minden színe lehet

Jellegzetes íze és magas cukortartalma miatt a mézet az italgyártásban is sok helyen felhasználják. A méz egyrészt ízesítő és édesítőszer, másrészt cukortartalma az alkoholos erjesztés alapanyaga. Nagyon finom mézborok és mézsörök készülnek belőle, és az emberi étkezésben a felhasználási módjai szinte KORLÁTLANOK. Nem hiába hívjuk „csurgó aranynak”. 🙂

PROPOLISZ

 

A propolisz vagy másképp méhszurok olyan gyantás, ragacsos anyag, amelyet a dolgozó méhek a kaptár védelmére, a betolakodó baktériumok és egyéb kórokozók ellen használnak. Propolisz készítéséhez a méhek összekeverik a nyálukat és a méhviaszt a növények bimbójából és a fák kérgéből nyert folyadékkal. A propolisz a méhek természetes fertőtlenítőszere, mely hatékony védelmet nyújt számos gomba, vírus és baktérium ellen. A méhek gyantaként is használják a kaptár repedéseinek javításához. Növények – főleg nyárfafélék – rügyeiből, egyéb növényi nedvekből származik, melyet a méhek fertőtlenítő, ragasztó, tartósító céllal gyűjtenek, és használnak.  A kaptárban a nagyobb testű betolakodó állatokat, miután megölték, a méhek propolisszal balzsamozzák be, így védekeznek a fertőzés ellen.

Mi, emberek, mire hasznosítjuk?

A propolisz előnyeinek felfedezése javában tart; használják a hagyományos orvoslásban és egyes vonós hangszerek politúrjához (felületkezelés).

 

POLLEN

 

A pollen a virágos növények hímivarsejtje. A méhek kirepülésenként akár 4 millió pollenszemcsét is összegyűjthetnek a hátsó lábaikon található „pollenkosárkákba”. Ily módon visszaviszik a pollent a kaptárba, és a lépsejtekben tárolják.

Mi, emberek, mire hasznosítjuk?

Az ember étrend kiegészítőként használja a pollent általános rossz fizikai állapot vagy allergia kezelésére. Számos ember mindennapjait teszi könnyebbé ez a csodaszer!

 

(MÉH)VIASZ

A méhviaszt a dolgozók termelik a potrohukon található mirigyek segítségével, és az utódok számára épített lép elkészítéséhez használják. A kaptárban minden 4,5 kg mézre 0,45 kg viasz jut, tehát jóval ritkább a méznél. Fontos tudni, hogy a folyékony állagú viasz a levegővel érintkezve szilárdul meg. A lépsejtek légmentes lezárására szolgál. Védi a begyűjtött mézet a megromlástól illetve az oxidációtól, ugyanis rendkívüli mértékben higroszkópos (azaz magához vonzza a vizet) a méz. A méhviaszt mint méhsejteket a méhek a szaporodásukhoz is felhasználják, onnan kelnek ki a fiatal egyedek is. Anyagát tekintve elég összetett, többek között magas ásványi anyag, gyanta és propolisz tartalma van.

Mi, emberek, mire hasznosítjuk?

Az ókori Egyiptomban a méhviaszt a testek mumifikálásánál alkalmazták. Ma tartósítószerként, kenőcsökhöz, gyertyákhoz, viaszszobrokhoz és bőrápoló termékekhez használjuk főleg.

 

MÉHMÉREG (nem csak fájdalmas!)

 

A méreg a nőstény méhek méregmirigyében termelődik. Amikor a dolgozó megcsíp egy embert (vagy más emlőst), a sebbe üríti a mérget, így védve a kolóniát. A méhcsípés fájdalmas és az adott testrész jelentős megduzzadásával járhat, bár ezt nem nagyon kell ecsetelnünk mert a legtöbben ezért félnek a méhektől.. A fullánk a bőrbe akad, emiatt a méh hátulsó része leszakad, a méh pedig elpusztul. Nekünk egy kis duzzanat, nekik az életükbe kerül. Higgyétek el, a méhek alapvetően nem csípnek meg, nem akarnak meghalni. Puszta védekezés, és nincs szegényeknek más fegyverük a nagyvilágban, csak ez. Ez is egyszer használatos! 🙁

A mi cuki kis ZÜMMézijeinknek hál’Istennek gyönyörű kis fullánkjai vannak és imádjuk, hogy ti is imádjátok ezt az aranyos kis részletet benne. Ráadásul nem csíp meg ! 🙂  Köszönjük még egyszer az aranyos visszajelzéseket ezzel kapcsolatban.😊

Na de elkalandoztunk, visszatérve a méhméregre…

Mi, emberek, mire hasznosítjuk?

A mérget a méhek mechanikus vagy elektromos ingerlésével gyűjtik. Ezek az ingerek arra késztetik a méheket, hogy mérget bocsássanak ki. A gyógyászatban nagy hatékonysággal alkalmazzák reuma, sokízületi gyulladás, idegzsába, szivárványhártya- és ideghártyagyulladás esetén. Fertőtlenítő hatása is ismert. Infarktus esetén is sikerrel alkalmazzák, értágító és vérhígító hatása miatt. A méregben található hisztamin hatására az erek kitágulnak, ami a vérnyomás hirtelen csökkenését okozza. Az utóbbi időben kísérleteket folytatnak, hogy méhméreggel gyógyítsák az idegrendszeri problémákat, az isiászt, az allergiát és a szénanáthát. Nem tudjuk ez hova vezet egyelőre, eléggé kezdeti fázisban tart a dolog, de reméljük hogy hosszútávon a méheknek mi is tudunk végre adni valamit, és nem csak elvenni.

 

MÉHPEMPŐ

A méhpempő a fiatal dolgozó méhek garatmirigy váladéka, amely a méhek táplálására szolgál. A méhek életének harmadik napja után kezd működni az a mirigy, amely a méhpempőt előállítja, és elég gyorsan, a 11. naptól elsatnyul, így többé nem termel méhpempőt. Ez alatt az idő alatt a fiatal méh ebből táplálkozik. A királynő kizárólag méhpempőt fogyaszt táplálékként, attól kezdve, hogy kikel, teljesen élete végéig. Életük első három napjában a méhkaptár összes lakója méhpempővel táplálkozik, de amelyik lárvából nem lesz királynő, azoknál az étrend megváltozik. A harmadik nap után a dolgozók és a herék lárvái nektárkeveréket, azaz vízben feloldott mézet és virágport fogyasztanak, míg a méhkirálynő lárvája továbbra is méhpempővel táplálkozik.

A méhpempőnek fehéres színe van, zselés állagú váladék, amely gyöngyházfénnyel csillog. Íze erősen savanyú, szúrós, enyhén cukros.

Mi, emberek, mire hasznosítjuk?

Az 1960-as években hirtelen feléledt az érdeklődés a méhpempő iránt. Azt állították róla, hogy csodaszer, a fiatalság és a hosszú élet elixírje. Manapság sem kevésbé árnyaltabb a kép, a méhpempőről állítják, hogy erősíti az immunrendszert, jelentősen képes csökkenti a koleszterin szintet, csont és ízületi problémáknál igen jó hatásokat produkál és fiatalítólag hat a bőrre valamint a hajra is. Sok esetben termékenységet növelő szerként is árulják és gyermekáldás előidézésének segítésére javasolják. A propoliszhoz hasonlóan a méhpempőt is hasznosítják táplálékkiegészítőként és kozmetikai készítményekhez. Persze ezen fenti tények minden gyártónál más-más csomagba vannak bujtatva, és sokszor „túl sok extrát” adnak hozzá a leírásban. Tény, hogy a méhpempő egy csodás anyag, (nem hiába táplálkozik vele mindenek királynője egész életében), de azért olvassatok utána, ne higgyetek el minden ígéretet! Sajnos még nem találták fel az öregedés ellenszerét általa 🙂

MÉHKENYÉR

A méhkenyér vagy másképp a perga a méhek által gyűjtött virágpor és nektár keverékéből, erjedéssel létrejött anyag; a lárvák és a dolgozó méhek fő tápláléka.

Mi, emberek, mire hasznosítjuk?

A méhkenyérről tudni kell, hogy nagyon hatékony immunerősítő hatása van. Rengeteg kutatás, és fejlesztés zajlott le az elmúlt években, aminek mind-mind az lett a végeredménye, hogy igenis érdemes fogyasztani. A teljesség igénye nélkül alkalmas: emésztőrendszeri problémák orvoslására, ízületi gyulladásokra, növeli a teljesítőképességet, és egyes kutatások szerint fogyókúránál is hasznos kiegészítő. Lehet nem porokat kellene innia annak aki fogyni akar, hanem méhkenyeret csemegézni!? 🙂

Rengeteg terület van, ahol a méhek által előállított termékeket használjuk, és ha jobban körbenézünk a szupermarketek polcain, hamar rájöhetünk, hogy szerves alapanyaga sok-sok alap élelmiszernek. A méhek munkássága nem csak egy „szokványos” dolog, amit magától értetődőnek kell venni. Igenis nagy szerepük van a mindennapi életünkben, így tennünk kell értük. Nem hiába írjuk ezeket a sorokat, és nem hiába él a ZÜMMizéria sem! 🙂

A következő bejegyzésben szót fogunk ejteni a virágfajtákról, amelyekkel segíthetjük és boldoggá tehetjük a méhecskéket!